A “Hyppolit, a lakáj” Kabos Gyula első hangosfilmje, mely mai napig rendkívül népszerű, rendszeresen műsorra tűzik a TV csatornák. A szerzők időtálló remekművet alkottak, melynek üzenete napjainkban is aktuális, így a színpadi változat is rendre megjelenik a színházak repertoárján. Nem véletlen, hiszen a zseniális, parádés, fordulatokban gazdag szövegkönyv önmagában is tökéletes remekmű, amely sikergyanús, de a siker lehetőségét csak növelik Eisemann Mihály fülbemászó, kellemes dallamai.

A “Hyppolit, a lakáj” mandalás bemutatójának ötlete még  a Mandala Dalszínház Alapító Igazgatójától, – a tavaly sajnálatos módon elhunyt – Dobos Lászlótól származik. Laci kérte fel néhány éve Mikó Istvánt (Jászai-díjas, Érdemes Művész), hogy a tökéletes alapanyagot Ő állíttsa majd színpadra a Mandala Dalszínház művészeivel. Nem véletlen, hiszen Mikló István jó ismerője a Kabos filmek színpadi változatainak és zseniális megformálója kisembernek, így – úgy gondoljuk – telitalálat, hogy a darab mandalás verziójában Kabos Gyula egykori legendás szerepében (Schneider Mátyás)  is Ő látható.

Mikó István egyben alapító tagja a Kabos Gyula társaságnak, amely megszervezte Kabos Gyula hamvainak hazaszállítását és újratemetését. Így természetes, hogy Mikó Istvánhoz közel állnak a Kabos filmek és szerepek. Első közös munkája is a Mandala Dalszínház társulatával egy Kabos film, a „Csúnya lány” c. színpadi változata volt, melyben Bogdán Artúrt alakította.

Örülünk, hogy Dobos László Alapító-Igazgatónk ötlete megvalósult és a “Hyppolit, a lakáj” felkerült színházunk repertoárjába! Nagyon sajnáljuk, hogy Laci a premier napját már nem élhette meg, de hisszük és tudjuk, hogy a csillagok közül figyeli, hogy minden rendben van-e és fogja a kezünk!

Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel.  A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes  Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.

A történet megmutatja , hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek  és aki nevetséges az hogyan lesz még nevetségesebb.